A cink-oxid levezető az 1970-es években kifejlesztett új típusú levezető, amely főként cink-oxid varisztorból áll.Minden varisztornak megvan a maga bizonyos kapcsolási feszültsége (úgynevezett varisztorfeszültség), amikor készül.Normál üzemi feszültség mellett (azaz kisebb, mint a varisztor feszültség) a varisztor értéke nagyon nagy, ami megegyezik a szigetelő állapottal, de normál üzemi feszültség mellett (azaz kisebb, mint a varisztor feszültség) az impulzusfeszültség (nagyobb, mint a varisztor feszültsége), a varisztor kis értéken lebomlik, ami rövidzárlati állapotnak felel meg.A varisztor ütése után azonban a szigetelő állapot visszaállítható;ha a varisztor feszültségénél nagyobb feszültséget megvonjuk, az visszatér a nagy ellenállású állapotba.Ezért ha az elektromos vezetékre cink-oxid-levezetőt szerelnek fel, akkor villámcsapáskor a villámhullám nagy feszültsége a varisztor tönkremenetelét okozza, és a villámáram a varisztoron keresztül a talajba áramlik, amely szabályozni tudja a feszültség az elektromos vezetéken biztonságos tartományon belül.Ezzel megóvja az elektromos berendezések biztonságát.